Miért lassú a Windows-om? (1. Bevezetés: az okok)


Bizonyára senkinek sem ismeretlen a jelenség, hogy az általa használt számítógép az idő előrehaladtával egyre kevésbé reagál gyorsan a felhasználói interakciókra: többször megakad és lelassul alapvető műveletek közben, a processzor terheltsége a magasba szökik, kevés a memória, szélsőséges esetben le is fagy az alkalmazás vagy a teljes rendszer. Az induló sorozatban azt fogjuk részletezni, milyen tényezők felelősek ezért a lassulásért és mit tehetünk az ellen, hogy felszámoljuk ezeket. Az első részben az okokat keressük, egyelőre 1-1 gyorstippet / tanácsot fogalmazunk meg, de a későbbi részekben sorra vesszük őket és teljesen kivesézzük az adott témát a megoldásokkal együtt.



Most, hogy túl vagyunk az alapozó bejegyzéseken, úgy érzem megérett az idő arra, hogy komolyabb vizekre evezzünk. Már van egy kis fogalmunk arról, hogy miként lehet gyorsabban dolgozni a rendszerben, hogyan lehet indítani alkalmazásokat és miként férünk hozzá a mágikus parancssorhoz, illetve miként lehet a rendszer állapotát elmenteni és baj esetén visszatölteni.

Egy telepített rendszer csupán a használattól ideális helyzetben elméletileg nem lassulhatna, de azt már sejtjük, a gyakorlatban ez nem így van. Alkalmazásokat telepítünk és távolítunk el, a neten böngészünk, fájlokat hozunk létre és törlünk le, beállításokat változtatgatunk, az idők során rá sem lehet ismerni a kezdeti rendszerre. A fájó pontok, amiken tetten érhetőek a változások és esetleg lassulást is okozhatnak:

Kártevők, avagy rés a pajzson

Talán sokan még most sem hiszik el, de egy internetre csatlakoztatott gép folyamatos támadásoknak van kitéve. A célpontok pedig nem a NASA és a Pentagon gépei a legtöbb esetben, hanem egyszerű felhasználók kevésbé védett rendszerei, egyszerűen azért mert könnyebb célpontok. Az ún. black-hat („rosszindulatú”) hackerek olyan gépeket keresnek, amelyek a legkevésbé védettek és azokat próbálják meg biztonsági rések, speciális támadások segítségével a saját feladataikra (pl. nagy mennyiségű kéretlen levél küldése) felhasználni. Ezért nagyon fontos, hogy naprakész, legális, teljes körű védelmi program legyen a gépünkön, a Windows –és egyéb szoftveres- frissítéseket pedig minél előbb telepítsük! Mivel a hackerek (is) lusta emberek, az olyan gépeket, amelyek a legalapvetőbb támadásoknak ellenállnak, egyszerűen otthagyják, majd könnyebb célpontot keresnek: és szinte mindig találnak is.

Fertőzéseket összeszedhetünk illegális vagy pornográf tartalmat kínáló weboldalakról (főleg ha le is töltünk esetleg szoftveres törést /ún. crack-et/ vagy médiafájlokat amelyek codec letöltést ajánlanak, de helyette kártevőt kapunk), de akár egy legitim oldalról is, amelyet feltörtek és ideiglenesen káros kódokat terjeszt. A legrosszabb eset, amikor önmagukat biztonsági programnak álcázó szoftvereket telepítünk fel, amelyek valójában maguk a kártevők, vagy hamis riasztásokkal rábírnak minket egy fizetős szolgáltatásra vagy szoftverre. Csak jól ismert és hiteles forrásból telepítsünk szoftvereket, amelyeket tartsunk naprakészen!


    Automatikus indítás

    Amikor a rendszerünk elindul, akkor rögtön indít magával néhány szolgáltatást és szoftvert is, amelyek normál esetben a gép leállításáig futva is maradnak. Nyilván egy vírusirtótól ezt el is várjuk, hogy azonnal elinduljon és védje a gépünket a használat teljes idejére, de vajon ez az elvárható viselkedés sok kevésbé fontos programtól –pl. médialejátszó- is?

    Tipikus, hogy a szoftverek telepítői egy kis jelölőnégyzetben levő pipával (vagy önhatalmúlag) automatikusan beállítják, hogy induljanak el a rendszerrel együtt. Sokszor nem a teljes szoftver, csak egy ún. indulás gyorsító alkalmazás, amely betöltődik előre és később a program elindítását hivatott meggyorsítani, vagy esetleg frissítéseket kérdez le folyamatosan, 1-2 alapfunkciót biztosít és így tovább. Ezekkel csak az a gond, hogy folyamatosan processzoridőt és memóriát veszítünk velük, miközben aligha fogjuk használni őket (ha pedig mégis, természetesen utólag manuálisan bármikor elindíthatóak).

    A másik kevésbé ismert tény, hogy a Windows nem csak szoftvereket, hanem szolgáltatásokat is elindít automatikusan, és ezekből rengeteg olyan van, amelyet az egyes felhasználók soha sem fognak használni az otthoni gépükön (pl. a távoli bejelentkezést vagy domain funkciókat).
    Az ilyen, számunkra nem szükséges elemek letiltásával a rendszer sokkal gyorsabban képes elindulni és utána is fürgébb marad. Csak a számunkra feltétlenül szükséges alkalmazásokat és szolgáltatásokat indítsuk automatikusan, az alkalomszerűen használt alkalmazásokat pedig kézzel indítsuk el!



    Grafikus felület beállításai

    A Vista és a Windows 7 bizony már nagyon látványos felületet nyújt a számunkra, azonban ennek a felületnek ára van. Nyilván sejthető, hogy egy alapszínekből álló, egyszerűbb ablakot vagy egy átlátszósággal bíró, színátmenetekkel rendelkező, árnyékolt ablakot gyorsabb és egyszerűbb-e kirajzolni. Ugyan a felhasználók sokszor nem szeretnének lemondani a szépségről, ez a funkcionalitáson nem javít és ronthatja a rendszer válaszidejét. Ugyan magam a spártai lecsupaszítás híve vagyok, természetesen tisztában vagyok vele, hogy nem mindenki ért ezzel egyet. Javasolt a kompromisszumos megoldás: csak annyi grafikus pluszt aktiváljunk, amennyi szépérzékünknek feltétlenül szükséges és azt a gépünk különösebb erőlködés nélkül képes megjeleníteni!
    Mit sem ér egy szép felület, ha egy görgetés hatására is akadozik és akadályoz minket a munkánkban.


    A rendszerleíró-adatbázis megnövekedése


    Normál használat mellett és hatékony beállításokkal is folyamatos lassulást fogunk tapasztalni, ennek az oka pedig a rendszer felépítéséből és egyes alkalmazások hanyagságából adódik.
    Az egyik ok a rendszerleíró-adatbázis („registry”) „teleszemetelődése”. A legtöbb telepített alkalmazás beírja ide az általa használt opciókat és tulajdonságokat, a Windows pedig minden indulásakor betölti és feldolgozza ezt az adatbázist. Ez még nem is lenne gond, viszont a programok hajlamosak az eltávolításuk után is ittfelejteni mindent (ráadásul ha nem szabályosan távolítjuk el őket, hanem csak kitöröljük a fájlaikat, ez a szemetelés 100%-os arányra „javul”), és ezeket a felesleges dolgokat a Windows továbbra is minden indításkor feldolgozza, ráadásul egyre több mindent. Igyekezzünk a programtelepítések számát kordában tartani, és mindig szabályosan (vezérlőpulton keresztül) távolítsuk el az alkalmazásokat!



    Lemeztöredezettség

    Egy másik következménye a régi telepítésnek a lemeztöredezettség. Amikor egy parancsikonra kattintunk, a háttérben a merevlemezünk olvasófeje a fizikai lemezen a beolvasni kívánt szektorra ugrik. Ez a fejmozgás bizonyos időt kíván, amely 1-1 ugrásnál még nem olyan jelentős. Ideális esetben a fej a lemezen odaugrik a programunk kezdetére, majd szép sorban beolvassa azt és a processzor végrehajtja az utasításokat.

    Ám a valóság nem ilyen rózsás. Lemezünket használva folyamatosan fájlokat hozunk létre és törlünk ki és ugyanezt teszik az alkalmazások is, az operációs rendszer eközben igyekszik a felszabadult kis „lyukacskák” feltöltésére és a lemez hatékony kihasználására (pl. nem teszi be az 50 kilobyte-os szövegfájlunkat az üres terület közepére). Idővel ennek ellenére is nagyon ritka lesz a lemezen összefüggő, üres terület ahova pont befér mondjuk egy új fájl.

    A rendszer ezt úgy oldja meg, hogy több kisebb darabban helyezi el azt. Ennek a következménye az lesz, hogy egyetlen alkalmazás elindítása is folyamatosan mozgásra kényszeríti a fejet, hogy minden kis darabkát beolvasson, amely már jelentős késlekedést is okozhat. Ajánlott rendszeres időközönként –nagyjából havonta- lefuttatni a lemeztöredezettség-mentesítőt, amely megoldja ezt a problémát!



    Ideiglenes fájlok és mappák

    Másik gondunk lehet még az ideiglenes mappák és fájlok elszaporodása. Ugyan ez kevésbé okoz lassulást, mint inkább a szabad hely pazarlását. Az alkalmazások telepítői vagy éppen a becsomagolt fájlok kitömörítői ideiglenes állományokat hoznak létre a merevlemezünkön, amelyeket szintén hajlamosak ottfelejteni, főleg ha mondjuk váratlanul megszakad a művelet, de többnyire még ennyi sem kell hozzá.

    Idővel ezek a mappák több gigabyte-nyi méretűre is duzzadhatnak összességében, ami azért elég jelentős veszteség. Amit mi tehetünk: igyekezzünk az alkalmazások telepítőiből szabályosan kilépni (sikeres telepítés vagy "cancel"/"mégsem") és a becsomagolt állományokat lehetőleg kicsomagolva futtassuk és ne ideiglenes állományok segítségével, közvetlenül a csomagból!



    Nem elégséges hardver

    Ez a probléma nem is annyira a használattól jön elő, inkább eredendő jellegű. Gyakran esünk abba a hibába, hogy egy új operációs rendszer vagy alkalmazás funkciói miatt rögtön cseréljük azt az új változatra, ugyanakkor megfeledkezünk a szükséges hardver biztosításáról.

    Tipikusan az operációs rendszerek a túl kevés memória vagy a nagyon kis processzor, túl kevés szabad hely esetén futhatnak lassabban az elvártnál. Ugyan a memória hiányát az operációs rendszer a virtuális memória segítségével pótolja a merevlemez területéből, ez sokkal lassabb a memóriánál és nem jelent kielégítő megoldást. Manapság nem ritka, hogy egyetlen alkalmazásunk is önmagában több száz megabájt memóriát és akár több processzormagot is megizzaszt – mindeközben természetesen futnia kell az operációs rendszernek is alatta.

    Megoldást ebben az esetben az jelent, hogy csak olyan operációs rendszert és alkalmazást használjunk, amelynek hardverkövetelményeit gépünk teljesíti – ellenkező esetben pedig igyekezzünk bővíteni számítógépünket!
    Gyakran ideiglenes megoldás lehet egy régebbi verzió használata, ám ez biztonsági szempontból ellenjavallott! Operációs rendszer esetén olyan verziót használjunk, amely még támogatott és érkeznek rá biztonsági frissítések is.


    Nem elégséges szoftver


    Talán furcsán hat ez a pont, de mindjárt megmagyarázom miről is van szó. Először is, már említettem ugyan de nem lehet elégszer hangsúlyozni: minden alkalmazást legális forrásból telepítve, a legutolsó, stabil változatban használjunk! A régebbi verziók tartalmazhatnak hibákat, az illegális változatok pedig ezen felül kártevőket is.

    Másrészt ami még nagyon fontos, hogy a hardvereszközök meghajtóprogramjai („driverek”) lehetőleg a gyártó által hitelesített, szintén legfrissebb, stabil változatok legyenek! Ugyanez érvényes a BIOS-ra is (ez kezeli alacsony szinten hardvereszközeinket, és ha túl régi, akkor esetenként nem is képes az újabb perifériák felismerésére vagy a legújabb funkciók kihasználására!). BIOS-t frissíteni csak úgy kezdjünk, ha gond van a jelen rendszerünkkel, vagy olyan eszközt vagy funkciót támogat az újabb BIOS változat amely nekünk szükséges, és van egy szünetmentes tápegységünk is, amellyel egy áramszünet esetén nem válik hulladék az alaplapunkból.


    Grafikus alkalmazások, játékok esetén a DirectX és OpenGL grafikus könyvtárakra, videók és hangok esetén audio- és videocodec-ekre igazak a fentiek.
    Bizonyos alkalmazások gyakran igényelnek egyéb szoftverkomponenseket (C++ runtime library vagy .NET keretrendszer), amelyeket esetenként szintén telepítenünk vagy frissítenünk kell.
    Ezek hiányában szintén változatos hibaüzenetekre számíthatunk, hiányzó .dll fájlok, spontán összeomlás, hibás kép és hang vagy nagyon lassú működés.


    Szoftverhibák


    A gépünkre telepített alkalmazásokat emberek írják, ebből fakad, hogy sajnos tartalmazhatnak (és tartalmaznak is) hibákat. Megfelelő teszteléssel ritkán kerül a kezünkbe olyan stabil változat, amely kritikus hibát tartalmazhatna, azonban mindig megvan a kockázat. Ami történhet: biztonsági rést üt a gépünkön az adott alkalmazás, vagy hibája kihat gépünk működésére, amely lehet akár rejtett hiba is (pl. nem tudjuk miért, de nagyon lassan indul el a gép és látszólag semmi sem utal egy adott program hibájára, amely egyébként funkcióiban hibátlanul működik). Mindig a legutolsó, stabil, legális változatot használjuk az alkalmazásokból, és telepítsük a frissítéseket!

    Hardverhibák


    Ugyan az ember elsőre nem gondolna erre, de előfordulhat, hogy valamilyen alkatrész hibája miatt működik rendellenesen a gépünk. Első ránézésre ezt nem hinnénk, hiszen egy nem durva hardverhibánál a gép elindul, az alkalmazások futnak, viszont nem mindig hibátlanul. Gyakori probléma lehet a memóriamodul hibája, ami változatos tüneteket produkálhat (kék halál, memória írás-olvasás hibaüzenetek, fagyás és újraindulás). Sajnos az ilyen jellegű hibák felkutatása túlmutathat egy átlagfelhasználó lehetőségein, de a helyzet nem reménytelen. Gyanú esetén ellenőrizzük, hogy a hűtés megfelelő-e a gépben és jól működik, elégséges-e a tápellátás. Futtassunk memóriatesztet és terheléses teljesítményteszteket, amelyekből kiderülhet, melyik komponens a hibás!


    Nos kapásból rögtön ennyi oka lehet annak, ha a gépünk lassan működik vagy esetleg hibásan is. Remélem senkinek nem ébresztettem fel a paranoiáit ezzel, viszont tudnunk kell róla, hogy egy számítógép ugyanolyan karbantartást igényel, mint mondjuk egy autó, és ennek hiányában ugyanúgy elromlik. A következő bejegyzésekben (tartalomjegyzék ITT) sorban megnézzük majd, melyik hiba ellen mit lehet tenni, addig is kérlek fogadjátok meg a tippeket és osszátok meg a tapasztalataitokat itt a blogon!

    Megjegyzések

    Népszerű bejegyzések ezen a blogon

    Ismerkedés a parancssorral: cmd

    IP cím lekérdezése